Az MKIK gazdasági évnyitó konferenciáján Orbán Viktor kormányfő, valamint Varga Mihály és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterek is nyilatkoztak a kormány gazdaságpolitikájáról. Az uniós forrásokról csak érintőlegesen beszéltek, de ezek alapján egyrészt nem aggódnak amiatt, hogy a jogállamisági viták miatt egyelőre nem utal az Európai Bizottság, másrészt amire mégis uniós forrást használnának, ott kérdéses, hogy ez lehetséges-e. De a fő kérdés: milyen károk érik Magyarországot, ha nem jönnek uniós források?
Orbán Viktor péntek reggel ismét élőben jelentkezett be a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. A miniszterelnök kijelentette: a világ soha nem volt ilyen közel ahhoz, hogy egy lokális háborúból világháború legyen; Magyarországon pedig országvédelmi terv épül, hogy mind a 10 millió ember, vagy legalább a nagykorúak tudják, hogy mit kell tenniük baj esetén.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter közelinek érzi a kompromisszumot az uniós forrásokról, miután szerdán Brüsszelben egyeztetett Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosával. Azt valószínűsíti, hogy már nyáron megindulhatnak az utalások. Ugyanakkor csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök, Nagy Márton gazdaságfejlesztési és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterek is lemondóan nyilatkoztak az uniós támogatásokról és a vitáról. Brüsszelben pedig továbbra is a magyar kormány intézkedéseit várják.
Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján tartott beszédet Parragh László, Varga Mihály és Nagy Márton előadása után. A pénzügyminiszterhez és a gazdaságfejlesztési miniszterhez hasonlóan kiemelt figyelmet fordított a munkaerőpiaci kilátásoknak, és jelezte, hogy 500 ezer új munkaerőre lenne szükség és ezt elsődlegesen a belső tartalékokból kell előteremteni. Itt pedig konkrétan megemlítette a határon túli magyarokat és azt is leszögezte, hogy ha gazdasági migráció keretében be is jöhetnek külföldi munkavállalók, azokat kényelmi okokból nem szabad behozni, mert azzal "Magyarország kulturálisan aknázná alá az életét". A geopolitikai helyzetről alkotott gondolatait is megosztotta a vállalkozó közönséggel, ugyanis szerinte a háború csak a felszín és éppen Európa gazdasági térképének újraszerkesztése folyik, és ez amerikai kísérlet. A konkrét kormányzati tervek között említette meg, hogy Kelet-Magyarországon a kormány 2-3 nagyteljesítményű gázerőművet fog építeni, hogy a beruházásvezérelt iparbővülést a térségben támogassa. Az akkumulátorgyárakat támogató kormányzati politikát a védelmébe vette, a járműipartól függ ugyanis 300 ezer család megélhetése közvetlenül is. Aláhúzta továbbá, hogy Magyarország nem mond le az orosz energiáról. Míg Nagy Márton és Varga Mihály kínosan ügyelt arra, hogy ne tegyen semmilyen megjegyzést a Magyar Nemzeti Bank politikájára, Orbán Viktor szóba hozta az ügyet és elismerte, hogy van most egy gazdaságpolikai vita az MNB és a kormány között, és érzékeltette, hogy hHa széthúznak a lovak, akkor a kocsi az árokban köt ki". Azt is bevallottta, hogy az ő kötelessége újra megteremteni a gazdaságpolitikai ágak közötti összhangot.
Csütörtökön 10 órakor veszi kezdetét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományosan minden évben megrendezett Gazdasági Évnyitó című rendezvénye, amelyen ezúttal Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szólal fel. Az eseményen Parragh László a jegybanknak üzent, szerinte a gazdasági növekedés monetáris visszafogása zajlik. Nagy Márton miniszter azt hangoztatta, hogy folytatódik a beruházásra épülő gazdasági növekedés, a beruházási rátát 30%-ra akarják emelni, és ehhez lényegesen több energiára, valamint a munkaerő számának emelésére van szükség. Erre az egyik lehetőség a gazdasági migráció a gazdaságfejlesztési miniszter szerint. Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy kezdenek kimerülni a munkerőben rejlő belső tartalékok. Emellett a magyar gazdaság kilátásait is értékelte a tárcavezető.
A magyar kormány delegációjának Finnországba és Svédországba tett látogatása után tovább tolódik a két északi állam NATO-csatlakozásának Magyarorzág általi elfogadása – Írja a Reuters.
Interjút adott az N1 horvát hírtelevíziónak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amelyben szóba került Orbán Viktor lehetséges kijevi látogatása is.
Egyelőre még mindig nem talált kielégítő megoldást a magyar kormány az uniós források utalását blokkoló európai bizottsági követelmények esetében, de az Erasmus- és Horizont-programokat blokkoló összeférhetetlenségi kritériumoknál sem történt előrehaladás. Eközben Brüsszel érthetetlennek tartja az egyeztetések párbeszédein elhangzott vállalások és a magyar kabinet által bemutatott javaslatok közötti különbségeket.
Az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) közösség törvényhozói ismételten követelték, hogy Magyarország szüntesse meg vétóját az EU és a 79 országot tömörítő blokk gazdasági és politikai kapcsolatait szabályozó Cotonoui Megállapodás utódjával szemben.
Egyre több nemzetközi kritika érkezik a magyar kormánnyal szemben, amely még mindig nem ratifikálta Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Csütörtökön újra elhalasztották az erről szóló parlamenti vitát, így már Joe Biden elnök szóvivőjének szegezték a kérdést: mit szól a Fehér Ház a magyar halogatáshoz.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem zavarja Magyarország NATO-tagsága, csak Ukrajnáé és Grúziáé, mivel a NATO olyan fegyvereket telepíthet Oroszországgal határos országokba, melyek fenyegetést jelenthetnek – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Weltwoche című svájci hetilapnak.
"A finn és svéd NATO-csatlakozáshoz meg fogjuk adni a támogatásunkat, de ezt meg kell előznie a vitarendezésnek" - így reagált a finn és svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos vitára a Fidesz-frakció az MTI-hez szerdán elküldött közleményében.
Két egymást követő napon két magyar kormánytag is egyértelmű aggódását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Török Áramlatot is felrobbanthatják, illetve valamilyen szabotázs érheti, és így a miniszterelnök szavai szerint a magyar gazdaság ütőerét érné támadás.
Orbán Viktor miniszterelnök ma az Országgyűlésben napirend előtt beszédében elmondta, hogy Európa egyre több fegyvert küld Ukrajnába, és ennek az lehet a következménye, hogy "lépésről-lépésre belesodródik a kontinens a háborúba", amit Magyarország ellenez. A miniszterelnök beszélt a gazdasági helyzetről és kilátásokról is, valamint ismertette a kormányzati intézkedéseket. Orbán Viktor ezekben a percekben reagál a frakcióvezetői válaszokra. Ezt követően az azonnali kérdések órájában is kérdezni fogják Orbánt, az eseményről élőben tudósítunk.
„Az árstopok kivezetésére nem kerülhet sor addig, amíg az infláció érezhetően és hosszabb távon nem kezd csökkenni” – hangsúlyozta hétfőn este a parlamentben az azonnali kérdések órájában Orbán Viktor.
Mai hír, hogy a Belügyminisztérium vadonatúj törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amiben azt tervezi, hogy megszüntetik a kötelező orvosi kamarai tagságot. A MOK hétfő délután sajtótájékoztatón reagált a friss tervezetre, miközben alig 3 órát hagyott az országgyűlés a módosító indítványok benyújtására.
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke egy pénteki nyilvános vitán ismét erősen bírálta a magyar kormányt, szerinte Brüsszel is kesztyűs kézzel bánik a budapesti vezetéssel. Elmondta, folytatják a jogállamisági eljárást. Eközben a V4-ek felől is erős kritika érte az Orbán Viktor irányította kabinetet.
